I · 2. fej.
Az újonc
Mártont tizenöt évesen besorozták a római seregbe, és adtak mellé egy szolgát. Ő tisztította a szolga lábbelijét, és ő szolgált fel neki az asztalnál.
Sulpicius beszámolója →
Fél köpenyI — IX
Szent Márton történetei
Kilenc jelenet egy életből, mindegyik mellett a fejezet, amelyből származik.
II · 3. fej.
A köpeny
Amiens kapujában, egy kemény télen egy katona kettévágta egyetlen köpenyét, és a felét egy meztelen embernek adta. Azon az éjjelen azt álmodta, hogy Krisztus viseli.
Sulpicius beszámolója →
III · 4. fej.
A visszautasítás
Egy Worms melletti csata előtt Márton visszautasította a császári jutalmat, és felajánlotta, hogy fegyvertelenül megy a csatasor előtt. Hajnalban az ellenség békét kért.
Sulpicius beszámolója →
IV · 5. fej.
A tanítvány
Egy hegyi úton rajtaütöttek és megkötözték. Márton azt mondta, soha nem érezte magát nagyobb biztonságban, és azt sajnálja, aki a kötelet fogja.
Sulpicius beszámolója →
V · 7., 10. fej.
A kunyhó
Tours püspökeként Márton egy fakunyhóban lakott a Loire partján. Mintegy nyolcvan szerzetes csatlakozott hozzá, ők a sziklafal barlangjaiban éltek.
Sulpicius beszámolója →
VI · 9. fej.
Az emberrablás
Márton soha nem mondott volna igent, ezért a tours-iak csellel kicsalták a kolostorából, és őrizet alatt kísérték be a városba.
Sulpicius beszámolója →
VII · 11., 13. fej.
A tényellenőr
Lebontatott egy oltárt, mert senki sem tudta megnevezni az alatta nyugvó vértanút. Aztán a falusiak kihívták: álljon oda, ahová a szent fenyőjük dől.
Sulpicius beszámolója →
VIII · 20., 24. fej.
A lakoma és a bíborba öltözött Ördög
Egy bíborba és aranyba öltözött, ragyogó alak azt mondta Mártonnak, hogy ő Krisztus. Márton a kereszt sebhelyeit kérte látni.
Maga Márton mesélte →
IX · Utószó
Az utolsó út
Márton öregen és betegen elment, hogy elsimítson egy viszályt a papok között. 397. november 8-án meghalt, és a Loire-on vitték fel Tours-ba.
Sulpicius beszámolója →