Gépi fordítás, a lektorálás folyamatban. A javításokat szívesen fogadjuk.
Szent Márton élete · Bevezetés
A narrátor nyitó jegyzete: az ember a legenda mögött
Európa nagy részén elég, ha elérkezik november 11-e, és Szent Márton neve máris visszatér a hétköznapi beszélgetésekbe – vele együtt pedig a sült gesztenye illata, az újbor, a lámpás felvonulások és azok az enyhe, napsütéses, az évszakhoz nem illő napok, amelyeket oly sok nép „Szent Márton nyarának” nevez. Szinte mindenki ismeri a lovon ülő fiatal római katona képét, aki egy fagyos téli napon kardjával kettévágta a köpenyét, hogy betakarjon vele egy hidegtől reszkető koldust.
Azt viszont kevesen tudják, hogy Tours-i Szent Márton (Kr. u. 316/336 körül – 397) egyáltalán nem a középkori legendák ködös alakja. Épp ellenkezőleg: a késő Római Birodalom egyik legjobban dokumentált személyisége. Életrajzát – a Szent Márton életét (De vita beati Martini) – még az életében megírta valaki, aki személyesen ismerte, az asztalánál evett és hosszan beszélgetett vele: Sulpicius Severus.
Sulpicius Severus (363 körül – 425 körül) ragyogó ügyvéd, elismert szónok és arisztokrata volt Aquitaniából, a mai Franciaország délnyugati részéről. Amikor 396 táján elhatározta, hogy megírja ezt a könyvet, a Nyugatrómai Birodalom mélyreható változáson ment keresztül. A kereszténység már nem üldözött vallás volt, hanem a császárok hivatalos hite; a városokban egyre több lett a befolyásos, selyembe öltözött püspök, aki megszokta, hogy az udvarban vacsorázik, miközben a vidék falvaiban (pagi) a falusi nép továbbra is szent fákat és a régi kelta–római isteneket tisztelte.
Ebben a változó világban Márton valóságos botránykő volt az elit szemében: a császári testőrség egykori tisztje, aki szemtől szemben állva a későbbi Julianus császárral megtagadta a harcot; akit a nép csellel hurcolt el, hogy Tours püspökévé tegye, mégsem volt hajlandó soha püspöki palotában lakni, hanem inkább egy fakunyhót és egy durva teveszőr tunikát választott. Olyan ember volt, aki Párizs kapujában leprásokat csókolt meg, Trierben szembeszállt a császárokkal, szélhámosokat leplezett le, és még a legszigorúbb teológusokat is megdöbbentette, amikor azt mondta, hogy Isten magának az Ördögnek is megbocsátana, ha az képes volna megbánni a bűneit.
Ebben a kiadásban Sulpicius Severus teljes szövegét világos, természetes, mai magyar nyelven írtuk újra, hűségesen megőrizve a latin eredeti minden epizódját és részletét. Minden fejezet végén narrátorként csatlakozom hozzád, hogy elmagyarázzam a római katonai szokásokat, a korabeli földrajzot, a politikai hátteret és a 4. század kultúráját – olyan részleteket, amelyek Sulpicius korának olvasói számára magától értetődők voltak, ma viszont óriási segítséget jelentenek abban, hogy megértsük ennek a történetnek a rendkívüli erejét.